Töprengő
Az élet lehelete
...Lélegzünk. A fák is lélegeznek. Mi azt lélegezzük be, amit a fák ki, egymást lélegezzük életre...
(Arthur Waskow)
Tu Bisvátkor visszatérünk oda, ahol először találkoztunk a fákkal, az Édenkertbe. Újra harmóniába kerülünk a természettel, ahogy akkor voltunk, mindennek az elején. Félretesszünk az ember és természet közötti ellentétet. A teremtés történetében Isten megbüntet minket, mert ettünk a Tudás Fájáról és kiűz az Édenkertből, a szimbiózisból, amiben a természettel éltünk a harcba, a küzdelembe. Tu Bisvátkor azonban újra megteremtjük ezt a kapcsolatot a fákkal és az Élet Fájával. Megértjük, hogy a hosszúlétű fák az örökkévalóság jelképei és megpillantjuk újra, hogy milyen volt az Éden és milyen lehetne újra az élet – tövisek és tüskék nélkül, a porba térés nélkül.
Eredetileg, az Édenkertben gyerekek voltunk, nem voltunk készen a felelősségre, mely a jó és a rossz tudásával járt. Nem tudtunk mit kezdeni a tudással, mely a gyümölcs evésével járt, elmenekültünk hát és elrejtőztünk.
Tu Bisvátkor egy napra az évben visszatérünk az Édenbe, ahol a fák mind az Élet Fája felé irányítanak. Készen állunk rá, hogy felelősséggel tegyünk a világ jobbá tételéért – a világ szellemi jobbításáért, azért a teljességért, ahogy a világ volt az Édenben.
A rabbik azt mondták: „Ha facsemetével a kezedben állsz, mikor megtudod, hogy eljött a Messiás, először ültesd el azt és csak azután menj üdvözölni őt.”
az ünnep négy aspektusa
Különös nép vagyunk, hogy a környezetünnepünket a hideg tél közepére időzítettük. Tu Bisvát azonban nem Zsidó Földnapként indult. E kisebb ünnep különböző újjászületéseit megvizsgálva négy különböző aspektusát fedezhetjük fel.
A természet a szellemi életünk alapja, szimbolizmus és értelem forrása. A 16. századi kabalisták új virágzást kínáltak Tu Bisvátnak. A szefirák kozmikus fájára gondoltak, az isteni kisugárzásra, mely a világ teremtésének és Isten gondolkodásának az alaprajza. A Tu Bisvát széder az ő innovatív rituális kreativitásukból született.
A pészachi széderhez hasonlóan ez a rítus is négy pohár bor és szimbolikus jelentésű ételek elfogyasztása köré épült. Ebben a széderben azonban a négy pohár bor fokozatosan színt vált fehérből vörösbe, mely a teljes virágba boruláshoz vezető folyamatot jelképezi és a maszkulinból a femininbe lévő átmenetet. Az étel, amit fogyasztunk, mind gyümölcs, a kemény héjúaktól, melyek a fizikait jelképezik, a tisztán védtelen gyümölcsökig, melyek a spirituálist.
A bor és a gyümölcsök a teremtés vagy világ négy szintjét jelképezik, amelyeket általában úgy jelölünk: fizikai, érzelmi, intellektuális és szellemi.
Hazáink tájai az emlékezet, az identitás és az önkifejezés forrásai. Az Izraelbe történő visszatéréssel a cionizmus még egyszer átalakította Tu Bisvát ünnepét. A zsidó tanítók az államiság előtti Palesztínában új rituális kreativitással a faültetést tették az ünnep fókuszába, melyen erőfeszítést tettek az új erdők telepítésére, új gyökereket vertek a földbe, újra kapcsolódtak a földdel, a tájakkal. Manapság a faültetés Tu Bisvát egyik legnépszerűbb megünneplése, hiszen egy fa Izrael földjén való elültetése nagyon erős köteléket teremt a Földdel.
Egy szoros élet-háló részei vagyunk, mely összeköt mindannyiunkat a világon. Ennek a kapcsolatnak az univerzalitása vezet el Tu Bisvát legújabb metamorfózisához: Tu Bisvát a zsidó Földnap. A cionisták aktivizmusát tovább építve ez a nap lett a kerete annak, hogy zsidók szerte a világon a közösségeikben a környezettudatosságot és annak fő kérdéseit helyezzék figyelmük központjába. Az ünnep ezen újra értelmezése vezetett ahhoz, hogy a misztikus széder új fontosságot kapott, melynek keretében megerősítjük mély fizikai és spirituális kötődésünket a természethez.
A természetből nyerjük életben maradásunk alapfeltételeit, melyek gazdasági mértékekkel mérhetők. A misnai időkig Tu Bisvát az adóbevalláshoz köthető időpont volt. Ezt a dátumot választották a fa-év végének. Ebben az időben még a gazdaság és a spiritualitás sokkal szorosabb kapcsolatban volt. A fák segítségével Istentől kapott gyümölcstermés egy része visszaszállt az Örökkévalóra (a Szentély és a papok segítségével), egy részét pedig elosztották a szegényeknek. A száműzetést követően, amikor már nem voltak saját fáink, amiből adózhattunk, a dátum jelentősége elhalványult. Az ünnep álomba merült, hogy egy évezreddel később újra virágozzék.
Fontos, hogy integráljuk ezeket a különböző aspektusokat, külön-külön félrevezethetnek. A gazdasági túlságosan haszonelvűvé válhat, a spirituális túl absztrakttá, a nemzeti túl sovinisztává. Széderükben a kabalisták megkísérelték egyesíteni a különböző birodalmakat és világokat. Mi is ezt tehetjük Tu Bisvát különböző aspektusaival, hiszen mindegyik hozzáad a másikhoz. Tu Bisvát ünneplésével integrálhatjuk a Misna személyes, gyümölcsöt adó fáját és Izrael földjének újraültetett fáit, az egyetemes, az ökoszférának életet adó fákkal és a Kabala életet adó kozmikus fájával.
széder haladóknak
AZ ELSŐ POHÁR BOR/GYÜMÖLCSLÉ
Az első pohár tiszta fehér, mint a tél. A kezdeteket jelképezi, amikor a teremtés a fény és sötétség különválasztásával kezdődött el. Egy palánta olyan, mint az első fény. Az isteni teremtés szikrája, magában hordozza a lehetőséget, hogy fa lehessen belőle.
AZ ELSŐ GYÜMÖLCS
Az ászijá, a tett világa - a konkrét, a fizikai világa. Ezen a szinten van a legnagyobb szükség a védelemre, pajzsra, védőburokra. Ezen a szinten kockázatos a kitárulkozás, a nyitás, védőhálónk leeresztése. Ez a tél. Ez a világ van legmesszebb a tökéletestől, s olyan gyümölcsök, magok jelképezik, melyeknek héja nem ehető, de a belsejük igen: mandula, banán, kókuszdió, grépfrút, mogyoró, narancs, papaja, pekándió, ananász, pisztácia...
Étel-meditáció
Nézd meg közelről a gyümölcsöt, amit választottál. Figyeld meg az alakját, színeit, vonalait, minden részletét. Tapintsd meg, vedd észre a tapintásának érzetét. Most szagold meg, figyeld meg az illatát.
Egy pillanatra gondold végig, hogy ki mindenki vett részt a folyamatban, aminek a végén ez a gyümölcs a kezedben van. Hol termett, ki termesztette? Ki szállította? Ki vette és árulta? Gondolj bele minden erőfeszítésbe, kemény munkába, amit ezek az emberek beletettek, hogy elláthassák magukat és családjaikat. A természetben mi minden kellett, hogy a gyümölcs a kezedben lehessen? A nap, a felhők, az eső, a levegő...
Most gondolj a fára, növényre, melyen a gyümölcs növekedett, a mélyen benyúló gyökerekre, a törzsre, az ágakra, lombkoronára...
A MÁSODIK POHÁR BOR/GYÜMÖLCSLÉ
A második pohár részben fehér, de már látjuk benne az élet vörös lángját. A vörös a fa fejlődését jelképezi, ahogy táplálékhoz jut a gyökerein keresztül. Kis palántaként egyre nagyobb ereje van a négy elemnek, a földnek, víznek, levegőnek és tűznek köszönhetően.
Törzse a nap felé nyújtózik, gyökerei vizet hoznak a földből, kis levelei levegőt lélegeznek be és az élet tüze élteti belülről.
Kis vörösbort (lét) adunk a fehérhez, ami már a poharunkban van, így újra tele lesz, elmondjuk az áldást és a felét megisszuk.
MÁSODIK GYÜMÖLCS
A kabalisták a jecirát a belső alakulás, kreativitás világaként határozták meg. Az érzelmi világ. A tavasz. Ezt azok a gyümölcsök jelképezik, melyeknek a külseje ehető, de a magja, a belseje nem: barack, avokádó, cseresznye, datolya, mangó, nektarin, olíva, sárgabarack, szilva...
Mindenki vegyen egy gyümölcsöt ebből a kategóriából, távolítsuk el a magját, mondjuk el az áldást és együk meg.
A kabalisták hittek abban, hogy minden olyan cselekedet, amit e világon teszünk, hatással van a másik világra, a magasabb isteni szférában. A mikrokozmoszunkban ez úgy teljesül, hogy amikor helyi szinten teszünk valamit, az hatással van a körülöttünk lévő világra.
A HARMADIK POHÁR BOR/GYÜMÖLCSLÉ
Ez a pohár kicsit fehér és nagyrészt vörös. A fa biztos gyökeret vert a talajban, teljes méretére nőtt és virágzik. Az árnyék, a fa, a fűszerek és virágok, melyek mind szerény ajándékai a világnak és az emberiségnek, láttatni engedik nekünk teljes pompájában.
Hozzáteszünk további vöröset a pohárban lévő borhoz/léhez, hogy újra tele legyen és megisszuk az egészet, egy kicsi csepp kivételével.
A HARMADIK GYÜMÖLCS
A brijá, a gondolat világát azok a gyümölcsök jelképezik, amelyek teljes egészében ehetőek.
Nincs már szükség védőburokra sem kint, sem bent. Nyitottság és bőség világa ez. A nyár. Ezek: áfonya, szeder, szentjánoskenyér, füge, szőlő, kiwi, málna, eper...
Válasszunk egyet ebből a kategóriából, mondjuk el az áldást és együk meg.
A NEGYEDIK POHÁR BOR/GYÜMÖLCSLÉ
Ez a pohár a teremtés legmagasabb szintjét jelképezi. A fa élettel tele ragyog, ég, a vörös teljes mértékben túlragyogja a fehér fényt, mely a kezdeteit jelentette. Teljes pompájában léthatjuk a fát. A növekedésnek és életnek minden részét magában tartja most már és látható benne az isteni szikra. Ez a mélyvörös bor (lé) a citrus érett gyümölcse, az etrog, melynek illatát élvezzük ősszel, a dinnye, melynek íze nyáron teljes.
Ez a pohár az erőnk forrását jelképezi, a földdel való kapcsolatunk erejét.
Újra teletöltjük a poharunkat vörössel, hozzáadva a csepp fehérhez, elmondjuk az áldást és kiisszuk az egész poharat.
A NEGYEDIK GYÜMÖLCS
Az ácilut világa a kabalisták számára a tiszta szellemiség világa. Mindannyiunknak van kapcsolata a fizikai és a megfoghatatlan szellemi világgal is. A negyedik világ a saját magunk legmagasabb szintje, a fizikain túl lévő. Ennek a jelképe a fa, mint az élet jelképe, mely azt az egyensúlyt jelképezi, amelyben a természetnek is és az embereknek is megvan a maga helye.
A tu bisvát széder
A Tu Bisvát széder mögött lévő alapeszme az, hogy Isten áldásainak folyamát erősítsük világunkba. Azzal, hogy különböző gyümölcsöket fogyasztunk, segítünk a világunkat újra gyümölcsözőbbé tenni az isteni Élet Fájáról. A széder szövegét a Pri Ec Hádár (A Jó Fa Gyümölcse) gyűjteményben találjuk, ez három gyümölcscsoport evését írja elő (csoportonként tíz gyümölccsel), és négy pohár bor elfogyasztását. A tízes szám a tíz szefirát jelöli, melyen keresztül az isteni a világunkra érkezik. A három csoport mind a teremtés egy-egy szintjét jelképezi.
A kabala szerint a teremtésnek négy szintje van:
ácilut (kiáradás)
briá (teremtés)
jecirá (alakítás)
ásziá (tett – a világunk fizikai valósága)
ÁCILUT
Az ázilut világa tisztán spirituális, így nem lehet azt semmilyen konkrét módon jelképezni.
BRIÁ
A briát tíz olyan gyümölcs jelképezi, melyeknek sem magja, sem héja nincs, azaz teljesen elfogyaszthatóak: szőlő, füge, alma, etrog, citrom, körte, málna, áfonya, szentjánoskenyér és birsalma. (a magok ehetőnek számítanak ebben a rendszerben)
JECIRÁ
A jecirá gyümölcseinek van ehetetlen magja, de a külsejük ehető, ide tartoznak: olajbogyó, datolya, cseresznye, jojoba, datolyaszilva, barack, sárgabarack, szilva, naspolya, zselnicemeggy.
ÁSZIÁ
Az ásziá világát jelképező gyümölcsöknek ehető a belseje, de a héja, külseje nem. Ide tartoznak: gránátalma, dió, mandula, fenyőmag, gesztenye, mogyoró, kókuszdió, pisztácia, pekándió, brazil dió.
A jelképrendszer nagyon leegyszerűsítve: az ehető részek a szentséget jelképezik, a nem ehető részek a tisztátalanságot, a héj pedig a védelmet jelképezi a törékeny benső szentség részére.
A hagyomány, hogy ezeket a gyümölcsöket fogyasztják, négy pohár bort isznak hozzá. Minden gyümölcshöz felolvasnak egy odavaló idézetet a Bibliából vagy Talmudból. A sorrend variálható. Az egyes pohár borokat teletöltik a sorozat elején, de csak a csoport összes gyümölcsének elfogyasztása után isszák ki.
Az első pohár bor teljesen fehér, az utána következő kicsi vörös a fehérrel keverve. A harmadik kicsi fehér a vörössel keverve. A negyedik teljesen vörös, egy pár fehér cseppel.
A fehér bor az alvó természetet jelképezi, a vörös a virágzó természetet.